A ma ismert ló (Equus ferus caballus vagy Equus caballus) hosszú törzsfejlődés során vált olyanná, amilyennek ma ismerjük. Ez a törzsfejlődés több mint 60 millió évre nyúlik vissza. Az első "ősló", az Eohippus a 75 millió évvel ezelőtt élt Cpndylarthrus fajok egyikéből fejlődött ki, melyek kutyánál nem voltak nagyobbak, lábaikon öt-öt ujj volt, és minden ujjukon pataszerű elszarusodott képződményt viseltek. Később a ló evolúciójában a legjelentősebb változás a láb átalakulása (Az ujjak folyamatos visszafejlődésével) volt.
A lófélék törzsfejlődésének lépései:
Eohippus – kb. 60 millió éve, az eocén korban jelent meg.
Elülső lábain négy-négy, míg a hátsókon már csak három-három ujja volt. Ujjaikon a kutyákéhoz hasonló ujjpárnák voltak (Ezek maradéka a ló lábán látható ú.n. szarugesztenye vagy szarusarkantyú.). Átlagos magassága 36 cm lehetett (több különböző méretű változat is létezett. A legkisebb 25cm, míg a legnagyobb 50cm magas lehetett.). Élőhelyei feltételezhetően laza talajú őserdők, vízpartok és iszapos területek voltak. Fogazata alapján lombevő volt, az alacsonyabb cserjék és az aljnövényzet leveleit ehette, de már megjelentek a fűevésre való áttérés kezdeti jelei. Szőrzetének színe nem ismert, de életmódja alapján a tudósok leginkább a szarvashoz hasonló, barna, pettyes bundával képzelik el.
Mesohippus és Miohippus – kb. 25-40 millió éve az oligocén korban jelentek meg.
A Mesohippus és a valamivel fejlettebb Miohippus két hasonló, és részben egymást követő időben élt ősló volt. Mind a négy lábukon három ujjuk volt, közülük a valamivel vastagabb középsőre nehezedett a legnagyobb súly. Táplálékuk kezdetben leginkább puha lombú fák és cserjék hajtásai voltak.
10-25 millió évvel ezelőtt, a miocén korban az őserdőket szavannák, sztyeppék váltották fel, amihez az állatok úgy alkalmazkodtak, hogy fogazatuk egyre inkább alkalmassá vált a fűfélék fogyasztására, valamint nyakuk megnyúlt hogy kényelmesen elérjék a füvet. Szemük is megváltozott, a fej oldalára tolódott el, így látóterük megnőtt (bár a binokuláris látómező csökkent.), így könnyebben észrevették a közeledő ragadozókat.
Mercyhippus
A Miohippus-ból alakult ki. Még mindig több ujja volt, de már a testsúly nagyrésze a középső ujjon volt. Lábain már pata volt.
Pliohippus – kb. 6 millió éve jelent meg.
Az első ősló melynek minden lábán egy ujj volt. Ujjain a mai lovakéhoz teljesen hasonló pata volt.
Equus caballus – kb. 1 millió évvel ezelőtt jelent meg.
Nem más mint a ma élő ló. Később több változat is kialakult.
A ló háziasítása
A ló háziasítása a korai civilizációk idején, nagyjából 5000 évvel ezelőtt, Közép-Ázsiában kezdődött (botaji kultúra), majd a mai Dél-Oroszország, illetve Mezopotámia területén folytatódott. Kezdetben az emberek azért követték a vadlovak csapatait, hogy levadásszák őket a húsukért. A fiatalon befogott lovak fokozatosan hozzászoktak az ember közelségéhez. A nomád lótartók hamarosan rájöttek, hogy a lovon szállíthatják felszerelésüket, elkezdték tehát málhás lovakként használni őket.
A ló mindig fontos szerepet és „munkaköröket” töltött be az ember mellett. Kezdetben a lovakat csak szállításra használták. A kistestű lovakat fogták be a szállításra, a nagyobb testűeket pedig a harci feladatokra. A lőfegyverek megjelenésével a ló harci szerepe is megváltozott. Ezáltal a nagy testű lovakat más munkákra fogták.
Az ipari forradalom megjelenésével egyre nagyobb tömegű árut kellett szállítani, egyre nagyobb távolságra. Kialakultak a hidegvérű fajták, melyek erre a feladatra alkalmasak voltak. A lovak fontos szerepet játszottak a mezőgazdaságban is. A 18. században terjedtek el a különböző mezőgazdasági eszközök, melyek vontatásához gyorsaság, erő kellett, így a lovak elfoglalták helyüket a mezőgazdasági munkákban.
A 19. században telepeken és bányákban használták őket. A kistestű lófajtáknak ez túl nehéz volt. A vasút, majd a gépjárművek megjelenésével a lónak mind a szállításban, mind a mezőgazdaságban hanyatlott a szerepe. A lovat nagyrészt ma már csak hobby-, és versenylónak tartják.
1568-ban megszületett Tomaso Campanella olasz filozófus, író, akit az utopista szociológia elõfutárának tartottak (Napváros - filozófiai értekezés).
1877-ben 27 éves korában meghalt Crazy Horse ("Szilaj Ló") amerikai indián törzsfõnök, aki a csejen és sziú indián törzsekkel, "Ülõ Biká"-val és "Két Hold"-dal együtt a Little Big Horn folyó melletti ütközetben, 1876.06.25-én legyõzte az amerikai hadsereg egyik lovassági alakulatát.
1892-ben megszületett Szigeti József hegedûmûvész, zenepedagógus.
1902-ben meghalt Rudolf Virchow német orvos, patológus. A kórházi vonat ötletének kivitelezõje.
1926-ban született Fónay Jenõ mérnök.
1942-ben meghalt Móricz Zsigmond író, újságíró, szerkesztõ, a XX. századi magyar realista próza kiemelkedõ alakja.
1946-ban Zanzibarban (Tanzánia) megszületett Freddie Mercury (eredeti nevén: Faroukh Bulsara) angol rock-énekes, a Queen együttes tagja.
1956-ban kirobbant a Szuezi-válság. Izrael tiltakozott Egyiptom intézkedése ellen, mely kizárta õt a Szuezi-csatorna használatából. A hónap végén Izrael megtámadta Egyiptomot, és elkezdõdött a második arab-izraeli háború.
1972-ben a Fekete Szeptember elnevezésû arab terrorista csoport bejutott a Müncheni Olimpia színhelyére és túszul ejtett 11 izraeli sportolót. A helyi hatóságoknak csak nagy veszteségek árán sikerült úrrá lennie a helyzeten.
1992-ben meghalt Rajcsányi László háromszoros olimpiai bajnok kardvívó, sportvezetõ, mérnök.
